I am so Lucky

Edzőcipőben és sportosan érkeztem  az első órára- A kórházból rohantam „A táncra”. így  pulzusom két dolog miatt is ütötte a 200-at. Egy UrISSSTEN itt vagyok végre!!!Kettő, vajon a haránt fissula hogy fogja tolerálni a Kizomba őrületes világát…35 fiú és 35 lány tekintete kapaszkodott erősen a saját tükörképébe és a levegőben az izgalom a csillárig ért. A félhomály és az oktatok humorral fűszerezett pillanatai  törölgették a már már gyöngyöző homlokokat, izzadó tenyereket 🙂

Az első óra…az első lépések …az első találkozások. Hihetetlen élmény és adrenalinmennyiség áradt szét a testemben. Láttam, ahogy a zene végigfut ereimen és elönti minden erre szomjazó sejtemet. Csodáltam a nálam rutinosabban felkészült női topánkákat és éreztem minden fiú partner remegését, szíve dobbanását. Egészen hazáig próbálgattam  az alaplépést…és már hétfőn este vártam  a következő hétfőt. Ez lett a hét FÉNYPONTJA! „A TÁNC.” Buszkén meséltem mindenkinek, legszívesebben zászlón és fotocellás ajtókon hirdettem volna, hogy ÉN  KIZOMBÁZNI JÁROK és annyira de annyira JOOOOOO!

A második hétfőre már én is előkotortam az esküvőn egyszer és viselt fekete magassarkúmat, és igen jól esett az apró smink.a 10 cm-es tűsarok büszke nőiességbe emelte tekintettem, amire igen sok elismerő férfi pillantás érkezett. Az oktató a közös tánc alatt fülembe súgta: „Köszönöm, hogy magassarkúban vagy, nagyon jól áll!”

Azóta, mondanom sem kell nyiladozó nőiességem csak úgy habzsolja a szebbnél szebb kiscipőket :)))

amikben CSODA AZ ÉLET! Imádok Nőnek lenni, köszönöm KIZOMBA!

Tundér Tünde

a Love at First Sign folytatása

2016. 09.24