A Tánc és Én Szinte egész életemet végig kíséri a tánc. Óvodás voltam, amikor elkezdtem táncolni, először balettal kezdtem. Hamar vége lett, egy évvégi karácsonyi bemutatóórán kellett táncolni a szülők előtt, egy kis performanszot kellett volna előadni, de kis félős voltam és odaszaladtam a szüleimhez. Utána nem is járattak, észrevették, hogy ez nem nekem való.[…]

Tarraxa, tarraxinha, a kizomba sava-borsa! Afrikában nem is illik nyilvánosan táncolni. Mi európaiak nem vagyunk ennyire érzékenyek, és gyakran össze is tévesztjük a kizombát a tarraxával, mint ahogy én is tettem, amikor elkezdtem kizombát táncolni. Tulajdonképpen tarraxát akartam tanulni. Aztán tanultam kizombát, sembát, tarraxát, és mindet nagyon szeretem… de persze a tarraxa nélkül nagyon száraz[…]

#kizomba 20 éves korom óta táncolok. Az akkori kedvesem volt az egyik műegyetemi koleszban a táncklub főrendezője abban az évben, és persze vitt, és persze egyből mentem társastáncot tanulni, mert ott az kellett. Az nagyon korán kialakult, hogy erre szükségem van, minden kedden ott voltam (utána szerdán az egyetemen meg zombultam; nem ki, hanem be).[…]

Sziasztok! Nos következzen egy kis elmélkedés a kizombáról, hogy ez a tánc mit is adott nekem. Őszintén szólva ez az első táncfajta amivel megismerkedtem. És viszonylag későn. Életem folyamán mindig is kerestem az olyan szabadidős tevékenységet, amiben örömet találhatok. Nagyon sokáig a sport volt az, ami pozitív energiával töltött fel. Elsősorban a küzdősportok, például a[…]

Mikor először láttam buliban kizombásokat táncolni, azt gondoltam: „Lám-lám, az emberiség leleményesen kitalált egy újabb formát arra, hogy a férfi és nő legálisan egymásra cuppanhasson”. Merthogy láttam, hogy olyan ez mint egy lassúzás, csak taperolás nélkül – a felek, lábtól fejig szinte teljesen összeérnek. Ma már tudom, a kizomba ennél sokkal több!   Az első,[…]

Külföldi vagyok, így a tánc volt az, amiben megtaláltam a lehetőséget, hogy megmutathassam, ki is vagyok a dadogásomon túl. Félig-meddig kezdő voltam, de ez nem akadályozott meg: felkértem táncolni őt azon az estén. Néhány áttáncolt óra kedves beszélgetéssel és a közös vonzalom segített minket egymás mélyebb megismerése felé. A kizombában megtaláltam a szerelmet: egy többszínű szem,[…]

Nem vagyok extraidős, mégis, ha az jut eszembe, hogy mikor csöppent bele az életembe a tánc, akkor az egy csúnyácska nagy szám lenne. Általános iskola volt és lehet, hogy tánc és illemtannak hívták. Már abban a korban hatást lehetett elérni, hisz annak ellenére, hogy buggyos MCHammer nadrágban (rikító színben!), hozzá tyúklábmintás felsőben és táncoló fekete[…]

Nincs annál nagyobb bizalom, mikor egy nő tánc közben becsukja a szemét. Ennél hatalmasabb elismerés és boldogsága nem lehet egy férfinak. Semelyik másik tánc nem adja meg ezt az érzést. Ezért éri meg minden alkalommal 100 km-t utazni Budapestre 1,5 óra miatt! Üdv: Nyúl Roland Nagykőrös 2016.10.11  

Sziasztok! Egy kis rövid „előtörténet”: táncos életem majdnem pont 1 évvel ezelőtt kezdődött, amikor lementem az első salsa órára. Egyből megtetszett, belevetettem magam, bulizni jártam sokat – szerencsére jó társaság is adódott ehhez – és ennél fogva jöttek a sikerélmények is, pozitív visszajelzések. A salsát azóta is tanulom folyamatosan. Kizombát először bulikban láttam. A zene[…]

A szépség egész életemet beragyogja és értelemmel tölti meg. A szépség ott rejtőzik mindennapjainkban: a napsütésben és a felhőkben, egy kedves mosolyban vagy egy szép arcban, és persze a számomra egyik legfontosabb dologban, a táncban. Lassan 10 éve táncolok kisebb-nagyobb megszakításokkal, de a társastáncokra csupán egy éve kaptam rá. Egy hosszú párkapcsolat utáni szakítás meglehetősen[…]