Általában a táncos bulikra jellemző, hogy az emberek sokkal nyitottabbak és a nemek közötti szakadék sem olyan széles, mivel a lényeg: maga a tánc is arról szól, hogy egymással érintkezünk. Puszta Csabát idézve a táncban nem egymás ellen megyünk, hanem egymás mellett, egy irányba és abban a rövid időben az „én” és a „te” megszűnik és létrejön a „mi”, ami egy teljesen más minőség.
Annak ellenére, hogy sajnos akadnak olyan férfiak akik a tánccal járó testi közelséget kihasználják, mégis azt látom és tapasztalom a táncpartnereimen hogy egy-egy igazi „tánc-élmény” megélése után a kölcsönös kedvesség és a mosoly őszinte, mivel abban a pár percben tényleg egy bizonyos szintig összekapcsolódunk, bizalmat szavazunk a másiknak és egy kicsit beengedjük őt a személyes terünkbe ahol arra a rövid időre teljesen összhangba tudunk kerülni. Nem véletlenül mondják, hogy a tánc egy vízszintes irányú vágy függőleges kifejeződése.
De mitől más egy sensual buli, mint a többi? Igazából nehéz erről írni, mert egy ilyen este érzésvilága lényegesen eltér minden más bulitól, ahol eddig megfordultam. Az itt terítékre kerülő táncok (Kizomba, Zouk, Bachata, Semba és hasonlók) stílusukban és hangulatukban is teljesen mások mint akár a salsa. Sokkal nagyobb nyitottságot kívánnak mindkét fél részéről, ami leszűkíti a sensual partyk célközönségét. Az viszont tény, hogy akit egyszer megigéz ez a hangulat és életérzés, az nem igazán tud, de nem is akar szabadulni tőle. Több ismerősömtől és táncpartneremtől is hallottam, hogy miután elkezdett kizombát tanulni, el is hagyta a salsát, mert ezt jobbnak találta. Szerintem nem jobb, csak más.
Sokakban él az a tévhit, hogy a kizombát, tarraxa-át igazán jól csak a pároddal lehet táncolni. Ezt nagyon könnyű megcáfolni, ha az ember betéved egy kizomba buliba. Már az első pillanatban látszódik és érződik, hogy ez valami más. Itt mindenki tisztában van azzal, hogy mi az alapfelállás: ide táncolni jöttek az emberek. Nyilvánvalóan ez nem jelenti azt, hogy nem lehet ismerkedni, sőt! A hely szelleme meg is kívánja, hogy minél több emberrel beszélgess, ismerd meg a partneredet két tánc közötti pihenőidőben. Egy kicsit olyan az egész, mint egy laza hangulatú házi buli.
Mégis mi adja a különlegességét? Az én meglátásom szerint az, hogy a férfiak (legalábbis a többség) a táncban rejlő érzékiséget és erotikát nem akarják alattomosan felhasználni arra, hogy könnyen, gyorsan közel kerüljenek a másik nemhez. Ezt persze a nők érzik is, ezért a lejjebb engedik a pajzsot, ami az egész légkörre kiható lazább, kötetlenebb atmoszférát hoz létre. Bármelyik nőt fel lehet kérni és ők ezt legtöbbször boldogan el is fogadják, így mindenki jól jár. Az udvariasság, a másik iránti tisztelet alap dolgok, ugyanakkor mégis mindenki önfeledten tud hódolni kedvenc időtöltésének. Nincs „kell” csak „lehet” és csak akkor, ha akarod. De általában mindenki akarja és pont ez benne a jó.
Szirák Ádám
2013. augusztus 8.