Nos bele beleolvastam már itt egy két írásba, hát én ezektől nagyon messze vagyok.. A fogalmazással és a helyesírással mindig is voltak problémáim így ezekért előre is elnézést kérek, de mégis ezzel is úgy vagyok mint a tánccal mikor elkezdtem. Akartam valamit és nem hagytam, hogy csak azért mert bot lábam és talán még rosszabb hallásom van ne menjek el az első órára. És jól tettem, tehát most sem engedem meg magamnak, hogy a hiányosságaim, hibáim miatt csináljak valami újat illetve le írjam azt ami bennem van. Ha nem haragudtok kezdem a salsával ( a feladat is a táncról szól ha jól emlékszem nem kimondottan csak kizomba.) Nos akkor az elején…
Lehet itt ott felbukkannak a mese műfajára jellemző eszközök.. de nem az. Tehát 7 évig külföldön dolgoztam kisebb nagyobb megszakításokkal, míg eljött az életemben egy forduló pont. Mikor rájöttem, hogy nem élek, nincs életem, azaz ami van az minden csak nem élet. Feláldoztam mindent a jó kereseti lehetőségért, családom, a barátaim, a fiaim..
Végül rájöttem, hogy az amit csinálok nem jó és változtatni akartam. Kellet valami olyan új impulzus, ami kizökkent a munka, alvás, munka kerekéből. És mivel ha valami igazán újat akarsz, akkor el kell hagyni a komfortzónát. Nem mentem ki külföldre, itthon maradtam pár hónapig nem dolgoztam csak éltem. Ám hiányzott még valami, valami új. Így jött be az életembe a salsa, emlékszem az első órára mikor megérkeztem álltam az ajtóban, néztem a épp haladó csoport óráját, és azon gondolkodtam basszus mit akarsz te itt na gyerünk haza felé. De csak maradtam, és életem egyik legjobb döntése volt. Sok új embert ismertem meg, pár emberrel nagyon jó barátságba kerültem és mai napig tartjuk a kapcsolatot. Majd jöttek a bulik a még több új ember, és újabb élmények. Az egyik ilyen buliban ismertem meg életem egyik nagy szerelmét , akivel az óta már külön váltak útjaink.
Na de nagyon előre szaladtam, tehát igaziból számomra a tánc az életem egyik legfontosabb része lett. Igen jól olvasod, fontos most ez azoknak írtam, akik ismernek, mert nem nagyon táncolok a bulikban, viszont a társaság a zene, az egész hangulata az ami rabul ejtett. És akkor itt vissza is térek a szerelemhez, tehát őt is a tánc hozta be az életembe, bár igaz a kapcsolatunk alatt eltávolodtunk a tánctól, a baráti társaság is széthullott szépen lassan. Majd jött a krízis a kapcsolat is széthullott és hát újra vissza a tánchoz. Már kb 1-2 éve a párom hatására kezdtünk el foglalkozni a kizombával. A zene nagyon megfogott már az elején is de a tánccal úgy voltam, hogy nem tudom elképzelni hogy 1-2 számnál többet táncoljak egy buliban mert elalszok, mikor a buliban inkább pörögni szeretnék. Ám idővel rájöttem, hogy sokkal több van ebben a táncban, mint az elsőre látszik.
Én még nagyon az elején vagyok kezdő szinten lépem a lép lép bezár… De azt már most érzem, hogy nekem a lassabb számok az úsztatós érzelmesebb része jön át. Kapcsolódni egy másik emberrel és itt most nem a fizikai kapcsolatra értem. Hanem sokkal inkább a lelki, persze mondhatjuk egy idegen emberrel ez szinte lehetetlen. Én nem így gondolom, ha megvan a közös frekvencia, akkor teljesen mindegy, hogy idegen vagy ismerős. Akit 2 éve ismerek együtt éltünk együtt voltunk és vele táncoltam eddig a legtöbbet még vele sincs meg mindig, akkor tudunk kapcsolódni mikor, elengedjük a figurák, a zene ütemét, ritmusát, és csak egymásra hangolódunk és táncolunk, akár majdnem csak helyben lépést az egész szám alatt.
Kívülről lehet, baromi unalmasnak tűnik, de belül valami olyasmi megy keresztül, amit nem tudok leírni.. Bocs ez lehet, azért van mert nem vagyok elég intellektuális.. 🙂 Vagy nem vagyok elég művelt, de ezt nem tudom, szavakba foglalni ezt érezni kell. És most kitűztem magamnak, hogy megtanulom ezt a táncot annyira, míg a youtube-on a feltöltött videóim nézettsége kb 15000 lesz, és már alig várják hogy feltöltsem a következőt… hhahhhaha Na de most komolyan, szeretném azt a mámort mimnél gyakrabban átélni amit ez a tánc adhat, ahhoz viszont tudni kell.. Mert ha lépésekre a zenére figyelsz, akkor üres a tánc, mikor ezeket elengedjük, és majd csak táncolunk, nem is igazán a test hanem a lélek na majd akkor érezzük át igazán mit ad ez a tánc. De ehhez rutin és sok sok gyakorlás kell!!! Már csak a salsábol kiindulva is megtanultam, nem tudok sok figurát, viszont amit tudok, azzal táncolok, és jól érzem magam. Nem görcsölök a lépéseken csak egyszerűen táncolok.
Na most megint jól elkanyarodtam a témától. Megpróbálom összefoglalni akkor mit is jelent számomra a tánc. Igaziból azt ami kizökkent a mindennapok problémáiból, ad egy pluszt az életemhez, feltölt, egy támaszt a nehéz időkben, és nem utolsó sorban azok az emberek akik belépnek a tánc által az életembe, legyen az barát, barátnő ,szerelem.
Remélem nem untátok halálra magatok, és még egyszer bocs a nyelvtani hibákért, igaziból azt sem tudom ez volt e a feladat, csak írtam ami jött belőlem ezzel kapcsolatban. Hát akkor mindenkinek kellemes további szép napot..
2016-10-01
Mányoki Balázs